A verőtőcsorbulásos 100 forintos. Van a pénztárcádban?
Ha egy 100 forintost, vagy más pénzérmét kapsz visszajárónak, nézd meg! Sokan csak annyit látnak, hogy csak egy pénzérme, pedig értékes, gyűjtői értékű pénz is lehet!
A 100 forintos pénzérme előlapja, a címernél verőtőcsorbulással
Nagyon érdekes, tanulságos fotókat láthatsz most a verőtőcsorbulás kialakulásáról. Ez a hiba akkor keletkezik, amikor a verőtő anyaga elfárad, megreped, majd ebből a repedésből törés lesz. Ezen a 100- ason láthatod a címer alján végighúzódó, a címer síkjából kiemelkedő vonalat, amit verőtőrepedésnek hívnak. A címer alatt láthatsz egy ugyancsak kiemelkedő lapos placsni alakú anyagfelesleget is, de ez már verőtőcsorbulás, itt a repedt verőtőből már kitört egy darabka.
Gyönyörűen látható mi a különbség a két hiba között
A makrófotón élesen kirajzolódik a hiba, és ha megfigyeljük a fotót a verőtőrepedés és a verőtőcsorbulás közötti különbséget talán elmagyarázni sem kell.
Tisztán kivehető a repedés kezdete, valamint az átmenet csorbulásba
Ezeken a közeli makrofotókból lehet tanulni igazán
A több fotó előnye, hogy alaposan tanulmányozható a hiba.
A névérték oldal
Ezeket a hibákat szűrik a verdében, forgalomba nem engedik kerülni. Ha mégis találunk, prémiumáras ritkaságnak számít. Értéke ennek a 100 forintos verdehibás pénzérmének még nem alakult ki szerintem a gyűjtőknél, kerülnek elő darabok, de még nem tudják megbecsülni mennyi hagyhatta el a verdét. Most párszáztól, párezer forintig hirdetik a pénzérme állapotától és a verdehiba szintjétől függően.
Amikor a szerszám fárad el: A verőtőhibák
A modern pénzverés során a verőgépek hatalmas sebességgel és több tonnás nyomással dolgoznak. Nem csoda, hogy az acélból készült mintanyomó szerszámok – az úgynevezett verőtövek – az idő előrehaladtával elfáradnak, megkopnak, megrepednek, törnek.
1. Verőtőrepedés (Die Crack) – Anyagfelesleg a mintán
Amikor a hatalmas nyomástól a verőtő acél felülete megreped, a préselés pillanatában a puha érmelapka fémanyaga belepréselődik ebbe a résbe. Miután az érme kijön a gépből, a repedés helyén kiemelkedő fémvonal, extra anyagfelesleg látható.
Hogyan ismerheted fel a Forintnál? Ha mint ennek a 100 forintosnak a címer részén látsz olyan plusz fémvonalat átfutni a mintán vagy a betűk között, ami nem karcolás (mert kiemelkedik a felületből!), akkor az egy verőtőrepedés. Minél hosszabb és vastagabb, látványosabb ez a vonal, annál többet ér a gyűjtőknek.
2. Verőtőkopás (Worn Die) – Elmosódott részletek, vonalak vastagodása
Egyetlen verőtővel akár több százezer érmét is levernek, mielőtt lecserélnék. A folyamatos súrlódás miatt a szerszám mintázatának élei elkopnak, a minta „vályatai” kibővülnek. Az ilyen elhasznált szerszámmal vert érmék felülete részletszegény, narancshéjszerűen durva vagy elmosódott lesz. A betűk szélei elfolyhatnak, a finom vonalak eltűnhetnek, a mintázat elemei megvastagodhatnak.
Ritka, értékes pénz a pénztárcádban?:
Mint ahogy az oldalon bemutatott
2008-as duplaveretű 50 forintosnál is így történt, gyártási hibás pénz szerencsével található. Az az érme
nagyon szép példa a kettősveretű érmére!
3. Törött verőtő (Cud Error, Die Break) – A legértékesebb szerszámhiba
Ez a verőtősérülés extrém formája. Ilyenkor a szerszám széle vagy a mintázott felületen egy darab, teljesen letörik és kiesik a gépből. Amikor a gép rácsap a lapkára, a letört részen nem lesz minta: az érme szélén, vagy az érme bármely más részén egy teljesen sima, mintázat nélküli kiemelkedő anyagfelesleg keletkezik. Ennél a 100 forintosnál a verőtőtörés még csak kezdeti stádiumban van, de már szépen látszik mi történik a kitört darab helyén. A külföldi szakirodalom ezt „Cud”, "Interior Die Break" hibának nevezi, és a gyűjtők akár nagyon szép árakat is fizethetnek egy-egy ilyen darabért, mert a minőségellenőrzés ezeket szinte azonnal kiszűri.
Összegzés: Mit keress a pénztárcádban?
- Kiemelkedő fémvonalakat, mert ezek nem sérülések, hanem a szerszám repedéseibe beült anyag.
- Sima, domború anyagfelesleget az érme szélén, mintázatán mert ezeken a részeken törik a szerszám.
- Elmosódott, rejtélyesen részletszegény mintákat, vonalakat mert a verőtő élei lekopnak, a "vályatai" a mintának kibővülnek a rengeteg érme verése közben.
Ezek a hibák elkerülhetetlenek, velejárói a pénzérme verésének. Ha figyelsz és szerencséd van, találhatsz egy szép, hibás veretet!
A verés előtt elrontott fém: A lapkahibás érme
Sokan gondolják, hogy a verdehibák csak a présgép hatalmas ütései közben keletkezhetnek. Valójában a hibák egy része már sokkal korábban, a fémlemezek előkészítése során megszületik. Amikor az érmealapanyagot – a még teljesen sima, mintázat nélküli fémkorongokat, azaz a lapkákat – kivágják a fémszalagból, a technológiai folyamatba is csúszhatnak be hibák. Az így keletkező érmék igazi, látványos ritkaságok.
1. Csegely- vagy Szélhiba (Clip Error) – A félhold alakú érmék
A lapkákat egy hatalmas lyukasztógép vágja ki egy hosszú fémlemezből (gondolj rá úgy, mint amikor a tésztából szaggatod ki a pogácsát). Ha a fémlemezt továbbító mechanika meghibásodik, és nem tolja arrébb a szalagot a megfelelő távolságra, a lyukasztó a már kivágott lyuk szélébe fog belecsapni.
Az eredmény egy olyan lapka lesz, amiből egy szabályos íves darab hiányzik. Ha ezt a hibás korongot később a gép megveri, egy félhold alakú, hiányos szélű érme jön létre. A numizmatikai szleng ezt csegelynek vagy teli holdas érmének nevezi.
Hogyan ismerheted fel? Fontos, hogy a kivágás éle mindig tiszta, gyárilag egyenletes. Ha valaki utólag reszelte vagy vágta le az érme szélét otthon a műhelyben, annak durva, roncsolt nyoma van, ami értéktelenné teszi a pénzt.
2. Téves lapka (Wrong Planchet) – Amikor keverednek a címletek
Ez az egyik legizgalmasabb és legértékesebb gyári tévedés. Akkor fordul elő, ha a pénzverő gépbe valamilyen véletlen folytán egy más címletű érme lapkája keveredik be. Például egy 10 forintos lapkára verik rá az 50 forintos mintáját.
Mivel a téves lapka mérete, súlya és fémösszetétele teljesen eltér a szabványostól, a verőtő nem tudja tökéletesen rányomni a mintát. A betűk vagy a perem lemaradhatnak, az érme színe gyanús lehet, és a súlya sem fog egyezni a hivatalos adatokkal.
3. Rétegződési hiba és anyaghiány (Lamination Error)
A modern érmék alapanyaga gyakran több fém ötvözete. Ha a fémhengerlés során szennyeződés vagy gázbuborék kerül a rétegek közé, a fémlemez szerkezete meggyengül.
A verés után vagy a forgalomban a fémfelszín elkezdhet levelesen leválni, felpikkelyesedni, mintha le akarna jönni a felső réteg. Ez a belső anyaghiba sokszor izgalmas repedésszerű barázdákat hagy maga után.
Hogyan keress lapkahibát?
A lapkahibák vizsgálatakor az első és legfontosabb eszközöd egy precíziós zsebmérleg. Míg pl. a duplaveret, vagy a verőtő sérülés nem változtatja meg az érme alapsúlyát, a lapkahibánál (téves lapka) a súly szinte mindig drasztikusan eltér a hivatalos gyári grammoktól! Ez a legbiztosabb teszt az otthoni barkácsolások kiszűrésére.
Amikor elcsúszik a pillanat: A verési hiba
Az eddigi kategóriákban láthattuk, mi történik, ha maga az alapanyag hibás, vagy ha az szerszám megy tönkre. A harmadik nagy csoport a verési hiba. Itt mind az alapanyag (lapka), mind a szerszám (verőtő) hibátlan – a probléma a másodperc törtrésze alatt, a présgép mozgása közben keletkezik. Mivel ezek a hibák egyediek, a gyűjtők körében ezek a népszerű ritkaságok.
1. Eltolódott veret (Off-Center) – Amikor a minta elcsúszik
Ez a hiba akkor fordul elő, ha az érmelapka a verés pillanatában nem pontosan a verőtér közepén van. Amikor a gép hatalmas erővel ráver, az érme mintázatának csak egy része kerül rá a fémre, a lapka többi része pedig sima, üres és torz formájú marad.
Mitől értékes? Minél nagyobb százalékban csúszott el a minta, annál magasabb prémiumáron cserél gazdát a darab.
2. Elfordult veret (Rotated Die) – A fejjel lefelé álló hátlapok
A hivatalos Forint érméknél az előlap és a hátlap tengelyének pontosan ugyanúgy kell állnia egymáshoz képest. Ha megfordítod az érmét a tengelye körül, a túloldalnak is egyenesen kell állnia. Ha azonban a verőgépbe rögzített szerszám kilazul és elfordul, a két oldal szöge elcsúszik.
Ha találsz egy olyan pénzérmét, amit ha megfordítasz a hátlap pl. 90 vagy 180 fokkal el van fordulva (fejjel lefelé áll), akkor egy értékes gyűjtői darabot tartasz a kezedben.
3. Kettős veret (Double Strike) – A „szellemképes” ritkaság
Ez a hiba történik akkor, amikor a gép az első ütés után nem löki ki a kész érmét, hanem a mechanika az érme minimális elmozdulása után még egyszer rácsap ugyanarra a darabra. A hatalmas nyomás miatt a mintázat bizonyos részei élesen megduplázódnak.
Akarsz látni egy nagyon szép példát a duplaveretű érmére?
Ez a technológiai hiba a felelős az oldalon részletesen bemutatott
50 forintos duplaveretért is! Azon az érmén, szinte a teljes éremfelületen látható a duplaveret miatti kettőződés! Így a felirat betűinél, a gyöngysoron, a kerecsensólyom fejénél, testénél és a tuskónál is látható az éles, lépcsőzetes kettős kontúr. Nagyon szép példája annak, hogy a ritka érmehibák között is van még ritkább.
Összegzés: Mit érdemes figyelni?
- A két oldal egymáshoz képesti állását: Mindig forgasd meg az érmét, hátha el van fordulva a hátlapja!
- A peremeket és a szimmetriát: Ha az érme mintázata szemmel láthatóan el van csúszva a lapkán, az eltolódott (félrevert) veret lehet.
- A feliratok, mintázatok éleit: Keresd az éles, lépcsőzetes dupla körvonalakat!
A különleges 2008-as duplaveretű, IAB hibás 50 forintos
Ha egy fura, hibás 50 forintos, vagy más pénzérme akad a kezedbe, ne költsd el azonnal! Sokan csak annyit vesznek észre, hogy a pénz elmosódott vagy félrevert, pedig a háttérben egy izgalmas technikai hiba áll. Bár a modern technológia mellett a Magyar Pénzverő minőségellenőrzése rendkívül szigorú, a forgalomba ritkán, de mégis kijutnak hibás példányok. Ilyen ez a különleges, 2008-as évjáratú, IAB hibás duplaveretű 50 forintos érme is. Külön kiemelném a sokak által ismert és keresett részletszegény 50 Ft-os érméhez való hasonlóságot is! Ha jól megfigyeljük ezt az érmét, láthatjuk hogy a második ütés eltüntette a tuskón az évgyűrű vonalait, a madár tollazata durvult, inkább stilizálja mint részletezi.
Egy valódi ritkaság: a 2008-as IAB hibás, kettősveretű 50 forintos érme előlapja
A hiba lényege az úgynevezett kettős verés (double strike). Ez akkor keletkezik, amikor a verőgép az első ütés után nem löki ki a kész érmét a szerszámok közül, hanem a présgép mechanikája – egy minimális elmozdulást követően – még egyszer, hatalmas nyomással rácsap ugyanarra a lapkára. Ennek eredményeként a mintázat bizonyos részei finoman elcsúszva megduplázódnak, egyfajta "szellemképes" vagy árnyékhatást hozva létre. Ez a hiba nem ugyanaz, mint a gép berázkódásából adódó! Meg lehet különböztetni?: Igen, könnyen. Ha a gép berázkódásából adódik a dupla körvonal, azt mindenképp lekerekített élek, elmosódott körvonalak jellemzik.
Részletfotó: A felirat betűinél és a gyöngysornál is tisztán látható az éles kettős kontúr
A makrófotókon élesen kirajzolódik a hiba jellege. Ha alaposan megfigyeljük az érmén a feliratot és gyöngysort, tökéletesen látszik a lépcsőzetes élesség, ami az elcsúszott második ütés nyoma. Ugyanez a látványos duplázódás figyelhető meg a kerecsensólyom combjának körvonalánál is, ahol a verőtő kétszer rajzolta ki a részleteket.
A részletek ereje: A madár lábtollai inkább stilizáltak, a körvonal duplázódott
Részletfotó: A tuskóról az évgyűrűk hiányzanak
Részletfotó: A sólyom feje az éles kettős kontúrral.
A névérték oldal az IAB hibával
Részletfotó: Különleges ritkaság, hogy az érme hátlapján, a FORINT felirat „T” betűjénél is tisztán látszik a kettőzött kontúr
Részletfotó: Az IAB (Idegen Anyag Beékelődés) hiba közelről, amely egy jellegzetes negatív lenyomatot hagyott a felületen
Mivel a modern érmegyártásban az ilyen jellegű gépi hibákat a szenzorok szinte azonnal kiszűrik, a 2008-as duplaveretű 50 forintos a gyűjtők körében rendkívül keresett, prémiumáras ritkaságnak számít. Értékét nem a katalógusok, hanem az egyedisége és a gyűjtői licitek határozzák meg. Ennél az érménél több verdehiba történt egyszerre, ráadásul a részletszegény 50 Ft-ossal hasonlóvá tette! Ez a példány kiemelkedő ritkaságnak számít a gyűjtők körében, mert a gyártási hibából nemcsak egy, hanem kettő is megfigyelhető, ráadásul nagyon szép példái ezeknek a verdehibáknak, ami rendkívüli jelenség.
×
Jogi Nyilatkozat és Adatkezelési Tájékoztató
1. JOGI NYILATKOZAT (FELELŐSSÉGKIZÁRÁS)
A Pénzek.hu egy természetes személy által üzemeltetett, független információs és oktató portál. Az oldalon megjelenő cikkek, összehasonlítások kizárólag tájékoztató, ismeretterjesztő jelleggel készültek. Az üzemeltető nem nyújt üzleti ajánlatot, nem végez üzleti tevékenységet. Az oldalon található információk felhasználásából eredő esetleges anyagi vagy jogi következményekért az üzemeltető a felelősségét kifejezetten kizárja!
2. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ (GDPR)
A weboldal böngészése teljesen anonim, az oldal sütiket (cookies) nem alkalmaz, látogatói statisztikát vagy személyes adatot automatizált módon nem gyűjt.
Kapcsolatfelvétel során történő adatkezelés: A weboldal látogatása anonim, az oldal sütiket (cookies) vagy elemző szoftvereket nem használ. Amennyiben a megadott elérhetőségen e-mailben kapcsolatba lép velem, úgy a megkeresését (név, e-mail cím, üzenet tartama) a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján, jogos érdekből (kapcsolattartás és megválaszolás céljából) kezelem a kapcsolat lezárásáig.
3. TECHNIKAI HÁTTÉR ÉS TÁRHELY
A weboldal technikai infrastruktúráját és a szerverhátteret biztosítja:
DotRoll Kft. (https://dotroll.com)
Székhely: 1148 Budapest, Fogarasi út 3-5. | E-mail: support@dotroll.com