Ritka, hibás és verdehibás Forint érmék gyűjtői oldala

A verőtőcsorbulásos 100 forintos. Van a pénztárcádban?

Ha egy 100 forintost, vagy más pénzérmét kapsz visszajárónak, nézd meg! Sokan csak annyit látnak, hogy csak egy pénzérme, pedig értékes, gyűjtői értékű pénz is lehet!

A verőtőcsorbulásos 100 forintos érme előlapja
A 100 forintos pénzérme előlapja, a címernél verőtőcsorbulással

Nagyon érdekes, tanulságos fotókat láthatsz most a verőtőcsorbulás kialakulásáról. Ez a hiba akkor keletkezik, amikor a verőtő anyaga elfárad, megreped, majd ebből a repedésből törés lesz. Ezen a 100- ason láthatod a címer alján végighúzódó, a címer síkjából kiemelkedő vonalat, amit verőtőrepedésnek hívnak. A címer alatt láthatsz egy ugyancsak kiemelkedő lapos placsni alakú anyagfelesleget is, de ez már verőtőcsorbulás, itt a repedt verőtőből már kitört egy darabka.

Egy fotó, ami minden szónál többet mond
Gyönyörűen látható mi a különbség a két hiba között

A makrófotón élesen kirajzolódik a hiba, és ha megfigyeljük a fotót a verőtőrepedés és a verőtőcsorbulás közötti különbséget talán elmagyarázni sem kell.

verőtőrepedésből verőtőcsorbulás közeli fotón
Tisztán kivehető a repedés kezdete, valamint az átmenet csorbulásba
Közeli kép más szögből
Ezeken a közeli makrofotókból lehet tanulni igazán
részletekből sosem elég
A több fotó előnye, hogy alaposan tanulmányozható a hiba.
A 100 forintos névérték oldala
A névérték oldal

Ezeket a hibákat szűrik a verdében, forgalomba nem engedik kerülni. Ha mégis találunk, prémiumáras ritkaságnak számít. Értéke ennek a 100 forintos verdehibás pénzérmének még nem alakult ki szerintem a gyűjtőknél, kerülnek elő darabok, de még nem tudják megbecsülni mennyi hagyhatta el a verdét. Most párszáztól, párezer forintig hirdetik a pénzérme állapotától és a verdehiba szintjétől függően.

Amikor a szerszám fárad el: A verőtőhibák

A modern pénzverés során a verőgépek hatalmas sebességgel és több tonnás nyomással dolgoznak. Nem csoda, hogy az acélból készült mintanyomó szerszámok – az úgynevezett verőtövek – az idő előrehaladtával elfáradnak, megkopnak, megrepednek, törnek.

1. Verőtőrepedés (Die Crack) – Anyagfelesleg a mintán

Amikor a hatalmas nyomástól a verőtő acél felülete megreped, a préselés pillanatában a puha érmelapka fémanyaga belepréselődik ebbe a résbe. Miután az érme kijön a gépből, a repedés helyén kiemelkedő fémvonal, extra anyagfelesleg látható.

Hogyan ismerheted fel a Forintnál? Ha mint ennek a 100 forintosnak a címer részén látsz olyan plusz fémvonalat átfutni a mintán vagy a betűk között, ami nem karcolás (mert kiemelkedik a felületből!), akkor az egy verőtőrepedés. Minél hosszabb és vastagabb, látványosabb ez a vonal, annál többet ér a gyűjtőknek.

2. Verőtőkopás (Worn Die) – Elmosódott részletek, vonalak vastagodása

Egyetlen verőtővel akár több százezer érmét is levernek, mielőtt lecserélnék. A folyamatos súrlódás miatt a szerszám mintázatának élei elkopnak, a minta „vályatai” kibővülnek. Az ilyen elhasznált szerszámmal vert érmék felülete részletszegény, narancshéjszerűen durva vagy elmosódott lesz. A betűk szélei elfolyhatnak, a finom vonalak eltűnhetnek, a mintázat elemei megvastagodhatnak.

Ritka, értékes pénz a pénztárcádban?: Mint ahogy az oldalon bemutatott 2008-as duplaveretű 50 forintosnál is így történt, gyártási hibás pénz szerencsével található. Az az érme nagyon szép példa a kettősveretű érmére!

3. Törött verőtő (Cud Error, Die Break) – A legértékesebb szerszámhiba

Ez a verőtősérülés extrém formája. Ilyenkor a szerszám széle vagy a mintázott felületen egy darab, teljesen letörik és kiesik a gépből. Amikor a gép rácsap a lapkára, a letört részen nem lesz minta: az érme szélén, vagy az érme bármely más részén egy teljesen sima, mintázat nélküli kiemelkedő anyagfelesleg keletkezik. Ennél a 100 forintosnál a verőtőtörés még csak kezdeti stádiumban van, de már szépen látszik mi történik a kitört darab helyén. A külföldi szakirodalom ezt „Cud”, "Interior Die Break" hibának nevezi, és a gyűjtők akár nagyon szép árakat is fizethetnek egy-egy ilyen darabért, mert a minőségellenőrzés ezeket szinte azonnal kiszűri.

Összegzés: Mit keress a pénztárcádban?

  • Kiemelkedő fémvonalakat, mert ezek nem sérülések, hanem a szerszám repedéseibe beült anyag.
  • Sima, domború anyagfelesleget az érme szélén, mintázatán mert ezeken a részeken törik a szerszám.
  • Elmosódott, rejtélyesen részletszegény mintákat, vonalakat mert a verőtő élei lekopnak, a "vályatai" a mintának kibővülnek a rengeteg érme verése közben.

Ezek a hibák elkerülhetetlenek, velejárói a pénzérme verésének. Ha figyelsz és szerencséd van, találhatsz egy szép, hibás veretet!

A verés előtt elrontott fém: A lapkahibás érme

Sokan gondolják, hogy a verdehibák csak a présgép hatalmas ütései közben keletkezhetnek. Valójában a hibák egy része már sokkal korábban, a fémlemezek előkészítése során megszületik. Amikor az érmealapanyagot – a még teljesen sima, mintázat nélküli fémkorongokat, azaz a lapkákat – kivágják a fémszalagból, a technológiai folyamatba is csúszhatnak be hibák. Az így keletkező érmék igazi, látványos ritkaságok.

1. Csegely- vagy Szélhiba (Clip Error) – A félhold alakú érmék

A lapkákat egy hatalmas lyukasztógép vágja ki egy hosszú fémlemezből (gondolj rá úgy, mint amikor a tésztából szaggatod ki a pogácsát). Ha a fémlemezt továbbító mechanika meghibásodik, és nem tolja arrébb a szalagot a megfelelő távolságra, a lyukasztó a már kivágott lyuk szélébe fog belecsapni.

Az eredmény egy olyan lapka lesz, amiből egy szabályos íves darab hiányzik. Ha ezt a hibás korongot később a gép megveri, egy félhold alakú, hiányos szélű érme jön létre. A numizmatikai szleng ezt csegelynek vagy teli holdas érmének nevezi.

Hogyan ismerheted fel? Fontos, hogy a kivágás éle mindig tiszta, gyárilag egyenletes. Ha valaki utólag reszelte vagy vágta le az érme szélét otthon a műhelyben, annak durva, roncsolt nyoma van, ami értéktelenné teszi a pénzt.

2. Téves lapka (Wrong Planchet) – Amikor keverednek a címletek

Ez az egyik legizgalmasabb és legértékesebb gyári tévedés. Akkor fordul elő, ha a pénzverő gépbe valamilyen véletlen folytán egy más címletű érme lapkája keveredik be. Például egy 10 forintos lapkára verik rá az 50 forintos mintáját.

Mivel a téves lapka mérete, súlya és fémösszetétele teljesen eltér a szabványostól, a verőtő nem tudja tökéletesen rányomni a mintát. A betűk vagy a perem lemaradhatnak, az érme színe gyanús lehet, és a súlya sem fog egyezni a hivatalos adatokkal.

3. Rétegződési hiba és anyaghiány (Lamination Error)

A modern érmék alapanyaga gyakran több fém ötvözete. Ha a fémhengerlés során szennyeződés vagy gázbuborék kerül a rétegek közé, a fémlemez szerkezete meggyengül.

A verés után vagy a forgalomban a fémfelszín elkezdhet levelesen leválni, felpikkelyesedni, mintha le akarna jönni a felső réteg. Ez a belső anyaghiba sokszor izgalmas repedésszerű barázdákat hagy maga után.

Hogyan keress lapkahibát?
A lapkahibák vizsgálatakor az első és legfontosabb eszközöd egy precíziós zsebmérleg. Míg pl. a duplaveret, vagy a verőtő sérülés nem változtatja meg az érme alapsúlyát, a lapkahibánál (téves lapka) a súly szinte mindig drasztikusan eltér a hivatalos gyári grammoktól! Ez a legbiztosabb teszt az otthoni barkácsolások kiszűrésére.

Amikor elcsúszik a pillanat: A verési hiba

Az eddigi kategóriákban láthattuk, mi történik, ha maga az alapanyag hibás, vagy ha az szerszám megy tönkre. A harmadik nagy csoport a verési hiba. Itt mind az alapanyag (lapka), mind a szerszám (verőtő) hibátlan – a probléma a másodperc törtrésze alatt, a présgép mozgása közben keletkezik. Mivel ezek a hibák egyediek, a gyűjtők körében ezek a népszerű ritkaságok.

1. Eltolódott veret (Off-Center) – Amikor a minta elcsúszik

Ez a hiba akkor fordul elő, ha az érmelapka a verés pillanatában nem pontosan a verőtér közepén van. Amikor a gép hatalmas erővel ráver, az érme mintázatának csak egy része kerül rá a fémre, a lapka többi része pedig sima, üres és torz formájú marad.

Mitől értékes? Minél nagyobb százalékban csúszott el a minta, annál magasabb prémiumáron cserél gazdát a darab.

2. Elfordult veret (Rotated Die) – A fejjel lefelé álló hátlapok

A hivatalos Forint érméknél az előlap és a hátlap tengelyének pontosan ugyanúgy kell állnia egymáshoz képest. Ha megfordítod az érmét a tengelye körül, a túloldalnak is egyenesen kell állnia. Ha azonban a verőgépbe rögzített szerszám kilazul és elfordul, a két oldal szöge elcsúszik.

Ha találsz egy olyan pénzérmét, amit ha megfordítasz a hátlap pl. 90 vagy 180 fokkal el van fordulva (fejjel lefelé áll), akkor egy értékes gyűjtői darabot tartasz a kezedben.

3. Kettős veret (Double Strike) – A „szellemképes” ritkaság

Ez a hiba történik akkor, amikor a gép az első ütés után nem löki ki a kész érmét, hanem a mechanika az érme minimális elmozdulása után még egyszer rácsap ugyanarra a darabra. A hatalmas nyomás miatt a mintázat bizonyos részei élesen megduplázódnak.

Akarsz látni egy nagyon szép példát a duplaveretű érmére?
Ez a technológiai hiba a felelős az oldalon részletesen bemutatott 50 forintos duplaveretért is! Azon az érmén, szinte a teljes éremfelületen látható a duplaveret miatti kettőződés! Így a felirat betűinél, a gyöngysoron, a kerecsensólyom fejénél, testénél és a tuskónál is látható az éles, lépcsőzetes kettős kontúr. Nagyon szép példája annak, hogy a ritka érmehibák között is van még ritkább.

Összegzés: Mit érdemes figyelni?

  • A két oldal egymáshoz képesti állását: Mindig forgasd meg az érmét, hátha el van fordulva a hátlapja!
  • A peremeket és a szimmetriát: Ha az érme mintázata szemmel láthatóan el van csúszva a lapkán, az eltolódott (félrevert) veret lehet.
  • A feliratok, mintázatok éleit: Keresd az éles, lépcsőzetes dupla körvonalakat!

A különleges 2008-as duplaveretű, IAB hibás 50 forintos

Ha egy fura, hibás 50 forintos, vagy más pénzérme akad a kezedbe, ne költsd el azonnal! Sokan csak annyit vesznek észre, hogy a pénz elmosódott vagy félrevert, pedig a háttérben egy izgalmas technikai hiba áll. Bár a modern technológia mellett a Magyar Pénzverő minőségellenőrzése rendkívül szigorú, a forgalomba ritkán, de mégis kijutnak hibás példányok. Ilyen ez a különleges, 2008-as évjáratú, IAB hibás duplaveretű 50 forintos érme is. Külön kiemelném a sokak által ismert és keresett részletszegény 50 Ft-os érméhez való hasonlóságot is! Ha jól megfigyeljük ezt az érmét, láthatjuk hogy a második ütés eltüntette a tuskón az évgyűrű vonalait, a madár tollazata durvult, inkább stilizálja mint részletezi.

Ritka duplaveretű 2008-as 50 forintos érme előlapja
Egy valódi ritkaság: a 2008-as IAB hibás, kettősveretű 50 forintos érme előlapja

A hiba lényege az úgynevezett kettős verés (double strike). Ez akkor keletkezik, amikor a verőgép az első ütés után nem löki ki a kész érmét a szerszámok közül, hanem a présgép mechanikája – egy minimális elmozdulást követően – még egyszer, hatalmas nyomással rácsap ugyanarra a lapkára. Ennek eredményeként a mintázat bizonyos részei finoman elcsúszva megduplázódnak, egyfajta "szellemképes" vagy árnyékhatást hozva létre. Ez a hiba nem ugyanaz, mint a gép berázkódásából adódó! Meg lehet különböztetni?: Igen, könnyen. Ha a gép berázkódásából adódik a dupla körvonal, azt mindenképp lekerekített élek, elmosódott körvonalak jellemzik.

Közeli kép a duplaveretű 50 forintos betűinek, gyöngysorának kettős éléről
Részletfotó: A felirat betűinél és a gyöngysornál is tisztán látható az éles kettős kontúr

A makrófotókon élesen kirajzolódik a hiba jellege. Ha alaposan megfigyeljük az érmén a feliratot és gyöngysort, tökéletesen látszik a lépcsőzetes élesség, ami az elcsúszott második ütés nyoma. Ugyanez a látványos duplázódás figyelhető meg a kerecsensólyom combjának körvonalánál is, ahol a verőtő kétszer rajzolta ki a részleteket.

A kerecsensólyom combjának duplázódása közeli fotón
A részletek ereje: A madár lábtollai inkább stilizáltak, a körvonal duplázódott
Közeli kép a tuskóról, évgyűrű nincs
Részletfotó: A tuskóról az évgyűrűk hiányzanak
Közeli kép a kerecsensólyom fejének gyönyörűen, tisztán látszó kettős éléről
Részletfotó: A sólyom feje az éles kettős kontúrral.
Az 50 Forintos névérték oldala az IAB hibával
A névérték oldal az IAB hibával
Közeli makrófotó az 50 forintos hátlapján a FORINT felirat T betűjének duplázódásáról
Részletfotó: Különleges ritkaság, hogy az érme hátlapján, a FORINT felirat „T” betűjénél is tisztán látszik a kettőzött kontúr
Közeli makrófelvétel az 50 forintos érmén látható IAB idegen anyag beékelődési hibáról
Részletfotó: Az IAB (Idegen Anyag Beékelődés) hiba közelről, amely egy jellegzetes negatív lenyomatot hagyott a felületen

Mivel a modern érmegyártásban az ilyen jellegű gépi hibákat a szenzorok szinte azonnal kiszűrik, a 2008-as duplaveretű 50 forintos a gyűjtők körében rendkívül keresett, prémiumáras ritkaságnak számít. Értékét nem a katalógusok, hanem az egyedisége és a gyűjtői licitek határozzák meg. Ennél az érménél több verdehiba történt egyszerre, ráadásul a részletszegény 50 Ft-ossal hasonlóvá tette! Ez a példány kiemelkedő ritkaságnak számít a gyűjtők körében, mert a gyártási hibából nemcsak egy, hanem kettő is megfigyelhető, ráadásul nagyon szép példái ezeknek a verdehibáknak, ami rendkívüli jelenség.